Frankó kis koncert volt.

Már az is örömmel töltött el, hogy a tavaly őszi, reklámzabálókkal összevont, Főnix-csarnokos, higított boros „élmény” nem ismétlődött meg, s a szokásokhoz hűen a Lovardában került sor a bulira. Az előzenekar túlzottan mély benyomást nem tett rám, de hát nem is a Csá Misi miatt fizettem ki a meglepően baráti árú (1300 Ft) belépőt (azt hittem, hogy legalább 1500 lesz, így kellemesen csalódtam).
Többnyire az újabb albumokról nyomták a srácok a számokat, a közönség fantasztikus volt - ahogy szokott Debrecenben - ugrált, táncolt, tapsolt, énekelt. Ritkán jár errefelé a zenekar, pedig nagyon sok rajongója van a környéken. Szerencsére a Borz-fiúk sokszorosan meghálálták a közönség szeretetét, önfeledt zenélést folytattak, s számos improvizatív elemet alkalmaztak. Kispál „kukásmellénye” nagyon bejött, a végén (többszöri visszatapsolás után) a Hang és Fény pedig eszméletlenül ott volt a szeren: Dióssyt már magára hagyták, kapott egy nagy ipari fülvédőt, meg valami hatalmas egyujjas kesztyűt, és úgy nyomta egymaga még hosszú percekig - a közönség meg énekelt közben. Ez nagyon bejött!
Srácok, már csak egy kérdésem volna: mikor léptek föl újra valami csendesülős/unplugged/vagymittoménhogyhívják műsorral Debrecenben (v. vhol itt a közelben)? A Klinika Mozi felújítása befejeződött, nagyon pofás kis hely lett belőle, egy ilyen koncertre alkalmasabb hely tán nem is létezik :)