ott sem voltam, és mégis...

Én nem voltam ott, de lélekben meg néha egy kommunikációs eszköz és egy rendkívüli ember segítségével mégis ott lehettem...dőlöngéltem a tömeggel, ordítottam néha aztán csendben énekeltem a Lovasival, meg a sok sok emberrel. Azt mondta a Dió, hogy idézem: "szar koncert volt, de a közönség úgy látszott élvezte.."Nos én erről nem tudok nyilatkozni, viszont azt tudom, hogy még jobban megerősödött bennem a zenekar iránti végtelen tiszteletem, szeretetem. Tudjátok meg, hogy lehet úgy is élvezni titeket, hogy szívet, lelket oda koncentrál az ember és akkor hallja, hogy miket tudtok művelni a színpadon. Köszönöm szépen, hogy átélhettem ezt! A Lovasinak meg a cukorkát, a Dióssynak meg az öngyújtot, és a röpke beszélgetést.