Bejelentkezés

Keresés



Gyorsmenü:
Hírek
Koncertek
Zenekar
Történet
Lemezek
Tagok
Média
Fotó
Sajtó
Videó
Közösség
Vendégkönyv
Kérdések
Fórum
Mühely
Kapcsolat

Flash mentes verzió



« vissza

A magyarok több mint egyötöde nem tudja, mi Baranya székhelye Az ismeretlen ismerős város

1999-02-02

A magyar lakosság 21,8 százaléka egyáltalán nem tudja, melyik város Baranya megye székhelye - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet végzett. Az országos felmérés 1000 fős mintán készült, amely korra, nemre, iskolai végzettségre és településtípusra tükrözte a teljes lakosságot.
Pécs

A várossal kapcsolatos első kérdéscsoport arra vonatkozott, hogy földrajzilag hol található és melyik megyének a székhelye. Meglepően magas azoknak a válaszadóknak az aránya, (21, 8 százalékos!), akik Baranya megye székhelyének nem Pécset nevezték meg. 18, 9 százalék egyáltalán nem tudott választ adni, míg többen a viszonylag közeli Kaposvárra, Szekszárdra, Bajára tippeltek. Voltak azonban olyanok is, akik teljesen mellétrafáltak: Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza vagy Komárom rémlett fel bennük baranyai megyeszékhelyként.

A Szocio-Gráf közvélemény-kutatói feltették azt a kérdést is, ki mire asszociál Pécs nevének említésére. A megkérdezetteknek 120 különböző válasz jutott elsőként eszébe. Legtöbben a Dzsámit nevezték meg (11%), de öt százalék felett volt még a Mecsek (8,3%), a tv-torony (6,8%), az egyetemek, iskolaváros fogalma (5,6%), illetve a Dóm (5,5%). Regionális bontásban a budapestieknél és az észak-dunántúliaknál a Dzsámi az első, az észak-magyarországiaknál a bányák, az alföldieknél és a dél-dunántúliaknál viszont a Mecsek a nyerő.

A Pécs városára leginkább jellemző látványosságok rangsorát érdekes módon már nem Dzsámi vezeti, hanem a Dóm, az említések 31,8 százalékával. Tíz százalék felett a tv-torony, a Dzsámi és a Zsolnay szerepelt, de viszonylag sokan ismerik még a Széchenyi teret, a Mecseket, a Minaretet, a Vasarely Múzeumot és az egyetemeket is. Meglepő, hogy olyan tipikusan pécsinek érzett nevezetességek tűnnek az ország lakossága szemében ismeretlennek, mint a Magasház és a Nádor Szálló (egyaránt 0,3 százalékkal).

A legnevesebbnek tartott pécsi vagy Péccsel kapcsolatba hozható személyek listáján több mint százan szerepelnek. Tíz százalék feletti ismertséget csupán a Zsolnay-család és Janus Pannonous szerzett, míg öt százalék felettit Victor Vasarely és Csontváry. Ltovábbi négy személy indexe magasabb egy százaléknál. Toller László, Pécs polgármestere 1,5%, Lovasi András, a Kispál és a Borz együttes énekese 1,4%, dr Páva Zsolt, Pécs volt polgármestere és Rátgéber László, a PVSK-MiZo edzője 1,2%. A többiek egy százalék alatt maradtak. A pécsi politikusok közül egy főnél többen csak dr. Szili Katalint (4) és dr. Révész Máriát (2) említették.

A Szocio-Gráf kutatásának egyik érdekes része volt, amikor tizenhat, Pécsre vonatkozó állítást kellett értékelniük az interjúalanyoknak. Az egyetértésüket vagy egyet nem értésüket az iskolai osztályzatoknak megfelelő értékekkel fejezhették ki.

A legjobb osztályzatot a "Pécs a régió vezető városa" állítás kapta (4,54). Hasonlóan jó eredményt értek el "az ország egyik legszebb városa"(4,44), az "iskolaváros" (4,39), a "regionális egyházi központ" (4,39), valamint a "soknemzetiségű város" (4,26) értékelések.

Legkevésbé azzal értettek egyet a válaszadók, hogy Pécsett "nagy a sugárfertőzés veszélye" (2,61). A pécsi sportra cseppet sem hízelgő a következő eredmény: "a magyar sport fellegvára" állításnak ugyanis 2,84 lett az átlaga. Kevesen hiszik továbbá azt, hogy "erősen szennyezett a levegő" (3,10), illetve, hogy "nagy a munkanélküliség" (3,16).

Szerző: Dunántúli Napló - Győrffy Zoltán